Az elbeszélő múlt szabályai | a,e,á,é - ó,ő | Magyar Leíró Nyelvtan

 A következő bejegyzésben a magyar elbeszélő múlt revideált szabályait, valamint alakjait közlendem. Az interneten sok téves elképzelés terjeng használatáról, ezeket kívánom jelen bejegyzésemmel megszüntetni. A lehető legnagyobb részleteséggel próbálkozom elmagyarázni a kivételeket és azoknak okait is.

Fogalma és használata

Az elbeszélő múlttal olyan eseményeket írhatunk le, amelyek a múltban kezdődnek el és fejeződnek is be – tehát jelenre való eredményük nincsen – pl. az esküvő péntekről szombatra lezajlék. Formailag lehet folyamatos vagy befejezett cselekvés is. Főleg írásban használt forma az elbeszélő jellegéből eredendően.

Helyes használatához fontos az igék jelenben lévő helyes ragozásának ismerete, hiszen a szavak szótövéből képződnek ezen formák. Mai állás szerint minden igéből szabályosan képezhető múlt idő ez, ám pár kivételes esetben eme szabályos formák kevésbé ajánlottak.

Jelei és változatai

Szabályos jelei az a,e,á,é,  valamint az ó,ő (csak egy esetben), melyek az ige (jelen idejű) szótövéhez tétetnek (pl. hisz|ek → hiszék)

Elsőként az iketlen igéket közlöm,

 

Szabályos „e soros” ige - nézni

	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Első személy	nézék	nézém	nézénk	nézők(!) (vagy nézénk)
Második személy	nézél	nézéd	nézétek	nézétek
Harmadik személy	néze (vagy nézén)	nézé (vagy nézéné)	nézenek	nézék

 

ragozd ugyanígy az összes magas hangrendű igéinket pl. énekelni, élni stb.!

- valamennyi zárójelben található forma ritkán használatos (pl. E/3 -én; éné) // a T/1-ű határozott formát -ők raggal képezzük (mi nézők a filmet), hogy bizonyosan tudjuk, hogy határozott ragozásról vagyon szó – ez történelmileg is így alakult ki. // mint megfigyelhetjük a határozatlan és a határozott ragozás T/2-ben teljesen megegyezik!

 

Szabályos „a soros” ige – látni

	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Első személy	láték(!)	látám	látánk	látók(!) (vagy látánk)
Második személy	látál	látád	látátok	látátok
Harmadik személy	láta (vagy látán)	látá (vagy látáná)	látanak	láták

 

ragozd ugyanígy az összes mély hangrendű igéinket pl. állni, hajtogatni stb.!

- valamennyi zárójelben található forma ritkán használatos (pl. E/3 -án; áná) // a T/1-ű határozott formát -ók raggal képezzük (mi látók a házat), hogy bizonyosan tudjuk, hogy határozott ragozásról vagyon szó // mint megfigyelhetjük a határozatlan és a határozott ragozás T/2-ben teljesen itt úgyszintén megegyezik!

 

Az iketlen igék ragjai és végződései összefoglalva

 

	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Első személy	-k	-m	-nk	ó/ő + -k (vagy -nk)
Második személy	-l(!)	-d	-t_k	-t_k
Harmadik személy	-a/e (vagy -án/-én)	-á/é (vagy -áná, -éné)	-n_k	-k

 

(!) Említésre méltó az a tény, hogy E/2-ben nem a „klasszikus” iketlen -sz ragot kapja az adott személy (pl. csinálsz, nézesz), hanem itt a sor elbeszélő múltban kivételesen képződik és -l ragot kap → csinálál, nézél. | e szabály ellenére a fejlődő nyelvhasználatban teljesen elképzelhetőek a te csinálász, nézész stb., variáns is, mivel a nyelv a kivételeket idővel kisimítja – tehát használjuk bátran ezen formákat is!

A szükséges szótő:

Szabályosan a szavak jelen idejű szótövéből képeztetnek az elbeszélő múltban levő igék.

Pl. ő vesz → vesze valamit / ő megy → megye valahová (én megyék; te megyél stb.) / va|n → én valék; te valál; ő vala stb.

(Sok ige – többek között az előbb említett kettő is – szabálytalanul is képződhetik, erről csak lejjebb esendik szó.)

 

Kiegészítések és fontos megjegyzések

Ahol a táblázatban az igék felkiáltójellel vannak megjelölve, ott fordítsunk extra figyelmet a helyes ragozásra. Pl. én láték valamit és nem pedig én láták valamit! → e szabály a félreértés elkerülése végett hozatott, (mivel a láták a látni ige T/3-beli határozott ragozása).

Opcionális variánsok:

E/3-ban, valamint T/3-ban (és esetlegesen más helyeken is) a tőhang meghosszabbodása sokszor teljesen opcionális – így egyenértékű formák keletkeznek. Figyeljük meg az alábbi variánsokat a tenni igével:

Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
ő tesze valamit v. ő tésze valamit	ő teszé a dolgát v. ő tészé a dolgát	ők teszenek valamit v. ők teszének valamit	ők teszék a dolgukat v. ők tészék a dolgukat

 

e szabály az „a soros” igékre ugyanúgy vonatkozik (pl. ők látának vagy látanak valamit) – fontos hát megjegyeznünk, hogy valójában a szóvégi ragokra kell egyedül szigorúan figyelnünk!

Az ikes igék ragozása

Csakúgy, mint az iketlen igéknél, az ikeseknél is vannak „e soros”, valamint „a soros” igék.

	„e soros”	„a soros”
első személy	öltözém	gondolkodám
második személy	öltözél	gondolkodál
harmadik személy	öltözék	gondolkodék

 

A fönti táblázatban csak a határozatlan ragozást közlöm, és azt is csak az első szám személyeiben, - hiszen a határozott ikes ragozás és a többesszámú (határozatlan és határozott) ragozás teljesen megegyezik az iketlen igékével!

Fontos! E/2-ben az ikes igék esetében mindig -l rag van, hiszen jelen időben is ez az ikes igék jele – tehát csak a te fürdél; te öltözél formák helyesek, semmi képpen sem te fürdész; te öltözész!

Az álikes igék ragozása

Vegyük például két igénket születni, botlani.

Jelen időben:             én születek; te születsz; ő születik / én boltlok; te botlasz; ő botlik

Elbeszélő múltban:    én születék; te születél; ő születék / én boltlék; te botlál; ő botlék

Ezek az igék – mint ismeretes – csak E/3-ban ikesek, a többi esetben teljesen iktelenül ragozódnak. Ilyen például az összes -tatik, -tetik szenvedő ige. Az összes ilyen igéért lásd az álikes igék listáját!

Mint láthatjuk itt az E/1 és az E/3 teljesen megegyezik formailag, ezért fontos mindig kitenni mellé a személyes névmást, hogy a félreértést elkerüljük! // Mint az fönt is írtam volt, E/2-ben itt is elfogadható a te születész, valamint a te botlász!

 

Képzés egyéb végződésekkel

A -hat, -het, -hatik, -hetik végződésű igék is szabályosan képzik az elbeszélő múltban az formájukat. – pl. ő megcsinálhatja a leckéjét → ő megcsinálhatá a leckéjét / a történet az alábbiként hangozhatik → a történet az alábbiként hangozhaték.

Sokszor furcsán hangozhatik egy-egy forma, mint például a kell múlt ideje – kelle –, ám nem szabad eme formáktól megijedni.

Rendhagyó ragozások

Végül, de nem utolsó sorban ejtsünk pár szót az eredetileg rendhagyó igék használatáról, és a szabadon választható variánsokról.

Lássuk először a lenni (jelen időben a lesz, és nem pedig a vagyon értelmében) ige „klasszikus” ragozását.

	Egyes szám	Többes szám
első személy	lők	lőnk
második személy	lől	lőtök
harmadik személy	lőn	lőnek

 

Itt teljes tőhangváltás jön létre és E/3-ban -n ragot kap az ige. Ma már csak a lesz múlt idejét szoktuk így ragozni; de az összes sz tövű ige használtathatik ilybé, amelyek nem ikesek – pl. venni – vesz – vőn stb. Amennyiben tárgyas igét szeretnénk ily módon ragozni, akkor természetesen a határozott végződéseket veszi föl az ige a tőhangváltás után – pl. megvőm a kenyeret és így tovább.

A jönni igének szintén gyakortájt így képződik a múlt ideje – én jők, te jősz, ő jőn(!) és nem jön!

 

Szabad variánsok

Első változat:            én hiszék; te hiszél; ő hisze; mink hiszénk; tik hiszétek; ők hiszének

Második változat:      én hívék; te hívél; ő híve; mink hívénk; tik hívétek; ők hívének

Amint láthatjuk – teljesen szabály szerűen – az sz és a v tő mássalhangzó szabadon felcserélhető, erre a sémára az összes sz tövű ige ráhúzható – én evém vagy eszém / én jöszék vagy jövék – ragozzuk ez alapján magunkban végig a venni és a tenni igéket!

 

Más igeidőkkel

Az elbeszélő múlt állhat régmúlttal (mondott volt vagy mondott vala) vagy folyamatos múlttal (írok vala), viszont jelen idővel egyáltalán nem.

Feltételes módját körül írjuk a sima feltételes múlttal  –

a lány tegnap megérkezék; de a lány tegnap megérkezett volna!

 

Ugyan elviekben e múlt idő csak elmesélésre alkalmas, sokszor használjuk (helytelenül) a jelenre kihatással levő dolgokra is – pl. a fiú lefestette a szobát, melynek színe így piros lőn

Érdekesség

Hogy végezetül egy kis történelmet is belevigyek nyelvtanleckénkbe, szeretném megemlíteni a monduá és tiltuá formákat, melyek a Halotti Beszéd és Könyörgésben szerepelnek. Valószínűleg egykoron egy u hang is állott az a,e,á,é ragok előtt.

Remélem, hogy mindenkinek segíthettem a fenti írásommal,

Amennyiben vannak kérdéseitek bátran forduljatok hozzám

Jó tanulást kívánok!

Varga Trisztán – A Leíró

2021, július vége, Karád

Felhasznált források és ajánlott irodalom

Könyvből származóak:

Ihász Gábor magyar nyelvtana a középiskolák használatára – 1886, huszonötödik kiadás

Akadémiai Kiadó: A mai magyar nyelv leíró rendszere – Leíró nyelvtan – 1961, első kiadás

Online forrás:

http://omagyar.blogspot.com/2014/10/elbeszelo-mult.html